A 8 legnagyobb tévhit a kutyák etetése kapcsán

Az interneten rengeteg ötlet és tanács található arról, hogyan etessük a kutyánkat. Sajnos közöttük rengeteg a tévhit és a hiányos információ.

Itt van néhány példa, amik városi legendaként keringenek. Lássuk van-e igazság bennük!

1. Tévhit: Ne etesd a kutyát sertéshússal

Vajon miért tartalmaz olyan kevés kereskedelmi forgalomban lévő étel sertéshúst? Egyes pletykák azt
mondják, hogy a sertéshús zsírtartalma hasnyálmirigy gyulladást okoz a kutyáknál (a sertéshús a
marhahús zsírtartalmának kicsivel több, mint egyharmadát tartalmazza) Máshol az terjed, hogy a
kutyák májára mérgező anyagot tartalmaz (rejtélyes összetevő). Érvelnek azzal, hogy a sertések
undorító dolgokat esznek (például poloskákat), de akkor jó, ha az emberek megeszik a sertéshúst?
Olvasni olyat is, hogy a sertéshúst nehéz beszerezni (nehezebb, mint a bölényt?)
Kevés kutyaeledelgyártó kínál sertéshús alapú ételeket. Ez egyszerűen azért lehet, mert a sertésnek
annyi részét használják emberi fogyasztásra, hogy a pofa, a láb stb. már nem kerül be a kutyaeledel
üzembe. A főzés nélküli sertéshúsban előforduló trichinellózis lehetősége miatt pedig senki sem fogja
javasolni, mint kiváló nyersélelmiszer-összetevőt.
Az Eagle Pack, állatorvosa, Al Townshend (DVM) szerint „A sertéshús egy jól emészthető állati
fehérje, kiváló aminosavforrás, és egyedülálló fehérjeforrás, amelyet nem minden háziállat kap meg
megfelelő mennyiségben. Kisebb valószínűséggel okoz allergiás reakciót, mint más fehérje. A
sertéshúst fehérjeként ajánljuk, mert kilogrammonként több kalóriát tartalmaz.”

2. Tévhit: A bárány hipoallergén

Semmi sem kevésbé allergizáló az egyik húsban, mint a másikban. A bárányhúst kezdetben
hipoallergén kutyaeledelben használták, mivel a legtöbb kölyökkutya korábban nem evett belőle;
ezért nem valószínű, hogy bárányhússal szemben ételallergia alakult volna ki náluk. Most, hogy olyan
sokan adnak bárányhúst rendszeres étrendként, a gyártóknak különféle húsforrásokat kellett
találniuk, például kacsát vagy bölényt.

3. Tévhit: A magas fehérjetartalmú étrend veseelégtelenséget okoz

Az az elképzelés, hogy a túlzott fehérje veseelégtelenséget okoz, abból a tényből ered, hogy a magas
fehérjeszintet korábban nem javasolták a betegségben szenvedő kutyák számára. A veseelégtelenség
esetén, a karbamid, a fehérje-anyagcsere mellékterméke felhalmozódik a vérben, amitől a kutya
rosszul érzi magát. Ezért a vér karbamid-nitrogénjét (BUN) használják a veseműködés egyik
indexeként. Az étrendi fehérje csökkentése csökkentheti a BUN-t. De ha a fehérjeszint túl alacsony, a
szervezet egyszerűen saját fehérjeforrását (izmokat) kezdi lebontani és felhasználni, ami több kárt
okoz.
Valójában óriási vita folyik arról, hogy a korlátozott fehérjefogyasztás a vesebetegségben szenvedő
kutyák számára a megfelelő út-e, a tanulmányok pedig nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy
segít-e a vesebetegeknek meghosszabbítani az életét. A kutatók egyetértenek abban, hogy a magas
biológiai értékű fehérjeforrások kevesebb salakanyagot termelnek, és jobb választás. A tojásfehérje a
legmagasabb biológiai értékű, ezt követi a tej, a húsok stb.
De mi a helyzet a normál veseműködésű kutyák fehérjeszintjével? Nagyon kevés támogatást kap az a
felvetés, hogy megőrizheti a vese egészségét, ha nem terheli túl sok fehérjével. Táplálja a kutyát
közepes mennyiségű, de jó minőségű fehérjével, valószínűleg ez a legjobb megoldás.

 

4. Tévhit: A hús táplálóbb, mint a húsliszt

Ha összehasonlítja az összetevők listáját, akkor azt válassza, amelyik először húst vagy húslisztet
tartalmaz? Ha az a cél, hogy a legtöbb hústápanyag legyen, válasszon húslisztet. Az összetevők
mindig tömegük szerint csökkenő sorrendben jelennek meg az összetevők listáján; ez a tömeg
magában foglalja az összetevőben lévő vizet is.
Ha a csirkét látja összetevőként, az feldolgozatlan csirkét jelent, vízzel kiegészítve. A csirkehúsliszt
olyan csirkét jelent, amelyből eltávolították a vizet és a zsírt. Súlya kisebb, mint a csirke, de valójában
nagyobb százalékban tartalmazhat fehérjét.

5. Tévhit: A gabona, különösen a szója vagy a kukorica, rossz a kutyák számára

Egyes kutyák allergiásak lehetnek bizonyos gabonákra, mint ahogy egyes kutyák allergiásak egyes
húsokra. De a legtöbb kutya számára egy kis gabona jó; általában több tápanyagot tartalmaz, mint
a gabonamentes étrendben használt helyettesítő összetevők.
Az FDA (Food and Drug Administration, USA) vizsgálja a gabonamentes étrend és a kutyák
szívbetegségei közötti lehetséges összefüggéseket. 

6. Tévhit: Adjon nyers tojást a fényes szőrért

Soha nem találtam olyan tanulmányt, amely ezt valóban bizonyította volna. A tojás rengeteg fehérjét,
zsírt és vitamint tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a hajnövekedéshez és a bőr egészségéhez. Az
egyik ilyen vitamin a biotin, amely fontos a sejtnövekedésben és a zsírsav-anyagcserében. A biotin
széles körben elfogadott, hogy hasznos az emberi haj számára, mert a hiánya hajhullást okozhat. Míg a tojásfehérje avidint, egy biotingátlót tartalmaz, a sárgája elegendő biotint tartalmaz ahhoz, hogy
pótolja a hiányt, de kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú étrend is fényesebb és puhább szőrzetet
eredményez a kutyáknál, és jótékonyabb hatással lehet a szőrre, mint a tojás.
Ami a nyers tojással való etetést illeti, igaz, hogy a főzés megszünteti az avidint, de a vitaminokat is
tönkreteszi és természetesen a nyers tojás/szalmonella vita is tombol, a legtöbb élelmiszerügyi
hatóság óva int a tojás nyersen etetésétől, és sok kutyatermészettudós is támogatja ezt.
A lényeg az, hogy a tojás jó fehérje- és egyéb tápanyagforrás, de valószínűleg semmivel sem jobb,
mint bármely jól összeállított diéta a fényes szőrzetért.

7. Tévhit: A kutyák nem szeretik a változatosságot

A változatlan étrenden nevelkedett kutyák szívesebben maradnak ezen, és nem fogadják el könnyen
az új ételeket, de a változatos étrenden nevelkedett kutyák a változatosságot kedvelik. Táplálkozási
szempontból logikus, hogy az állat olyan tápanyagokra vágyik, amelyek a jelenlegi étrendjéből
hiányoznak.

8. Tévhit: A nyers táplálék jobb a kutyák számára

Bár a nyers táplálék alkalmas lehet néhány kölyökkutya számára, de nem minden kutyának. Egy
nemrégiben az Egyesült Királyságban végzett tanulmány az antibakteriális rezisztens (ABR) E. coli
jelenlétét vizsgálta 16 hetes, nyers táplálékot evő kutyáknál. A tudósok arra a következtetésre
jutottak, hogy a nyers takarmányozás összefüggésbe hozható az ABR E. coli hordozásával a kutyákban
már 16 hetes korban is, és hogy a kölykök a hordozott baktériumot átadhatják az embereknek. Ezért
azt javasoljuk, hogy azok, akik kutyájukat nyers hússal etetik, tartsák szem előtt kedvencük esetleges
ABR-átviteli veszélyét, és figyeljenek a megfelelő higiéniai betartására.” Míg az ABR-rezisztens E. Coli
előfordulhat egyes nyers ételekben, a legtöbb egészséges kutya nem lesz beteg tőle.
Bár az internet nagyszerű információforrás lehet, ne feledje, hogy mindig keressen megbízható
forrásokat, és keressen tudományos kutatást, amely alátámasztja a közösségimédiában olvasható
állításait, mielőtt megnyomja a megosztás gombot.

Forrás: American Kennel Club
By Caroline Coile, PhD
Fordította: Szabó-Kocsis Erika

Ajánlott termékek

Régebbi írások